|
|
|
2010-11-28 17:37:57, vasárnap
|
| |
| |
Tétova tapicskolás a vörösiszapban
Imázstalanság
Tétova tapicskolás a vörösiszapban.
I. rész.
Az általam talán legkevésbé kedvelt "magyar" író Kertész Imre önnön létértelmezéséből, életfilozófiájából így vezette le a "sorstalanság" fogalmát. "A sors a választás szabadsága. A sorstalanság a választás szabadságának hiánya: ha a ránk kirótt determinációnkat éljük végig valóságként..." [Gályanapló, 15.o.- 1992.]
Hát bizony Köves (Kertész) Gyuri sorsa igen szomorú história. De mi fogyatkozó magyarok még nála is nyomorultabbak vagyunk, hisz a ránk kirótt determinációkat sem vagyunk képesek valóságként - értelmes lényekként - megélni. Minket megfosztottak a képalkotás képességétől is. Nekünk nem szabad tudnunk azt sem, kitől és miért szenvedünk. De, a kutya úrístenit neki, kilépünk ebből a bűvös körből, lehull szemünkről a hályog és felszívódik az agyunkat borító köd.
Jámbor magyar! A vörös (!) iszap nem csupán káros anyagokkal dúsított katyvasz, hanem szimbóluma (!) is annak amit veled csinálnak azok a nyomorultak, akik sírodba taszítanak, hacsak te nem teszed velük ugyanezt. Vagy - vagy! Értsd meg végre!
A kétarcú egylényegűség képes csak arra, hogy természeti kincseidtől, amiből meggazdagodhatnál, megfosszon és ráadásul szegénnyé meg beteggé is tegyen.
A judeobolsevizmus idején kezdődött, a judeokapitalizmus idején pedig zökkenőmentesen folytatódott az, amit ma "iszapkatasztrófának" neveznek, holott nem az. A katasztrófa görög eredetű szó. "Váratlan (!) fordulat, megsem misülés, csapás, megrázó hirtelen esemény, az emberi élet, az anyagi javak, természeti értékek pusztulása."
Csakhogy itt errő szó sincs! Itt bűncselekmény történt. Annak "eredménye" nem katasztrófa, hanem olyan következmény, amit az elkövető előre lát és abba "belenyugszik". [Eshetőleges szándék - dolus eventualis.]
A gyarmati kizsákmányolás módszerei egyszerűek és logikusak. Ahol ingyen, vagy olcsó természeti, ill. emberi erőforrás van oda telepűl az ipar. Elsajátítja a profitot. A termelés szükségképpeni velejáróit: az egészség,- ill. környezetkáro sodást pedig, költségkímélés okából, a gyarmat népére hárítja. Olyan üzleti kockázatot "vállal", amelyet mások viselnek.
Tipikus eset az u.n. bophali "katasztrófa" (...) "A történelem egyik legtöbb halálos áldozatot követelő ipari-környezeti katasztrófája: 1984. december 3-ára virradó éjszaka mérgező gáz szabadult ki az amerikai Union Carbide vegyipari cég növényszereket gyártó indiai üzemében, Bhopal közelében. Órák alatt mintegy nyolc - tízezer, hivatalos közlés szerint három és fél ezer - ember fulladt meg a várost beborító, fojtogató gázfelhőben. Az áldozatok száma azóta 20-25 ezerre
nőtt, és 120 ezerre tehető a krónikus betegséggel élők száma. A Union Carbide 1969-ben épített gyárat az indiai városban, a rovar- és gyomirtó szerek gyártásához az erősen mérgező, de igen olcsó metil-izocianátot (MIC) használta. Óvintézkedéseket alig tettek, a biztonsági rendszert takarékossági okokból ki sem építették vagy nem működtették. A gyárban egymást követték a balesetek, 1982-ben egy munkás életét is vesztette, de a vezetés és a hatóságok az intő jeleket figyelmen kívül hagyták."
A Bhopalban történtek miatt belendűlt az ottani igazságszolgáltatás gépezete és röpke 25 év eltelte után példásan megbüntették, a cég helyi (!) vezetőit, a yankee tulajdonosok kutyáit, fejenként két év szabadságvesztésre és ötszázezer Ft.-nak megfelelő pénzbüntetésre.
E nyomorult szarháziakat először gyilkossággal vádolták. De szerencséjükre az ipari tömeggyilkosságoknak a "modern" jogokban van egy enyhébb (privilegizált) esete is, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés. Egy ilyen kis hülyeséget nálunk is meg lehet lehet úszni, halálos tömegszerencsétlenség előidézése esetén, 2 - 8 évi, szándékos elkövetés esetén pedig 5 - 10 évi szabadságvesztéssel. Persze az alsó határ nyomatékos enyhítő körülmények fennforgása esetén leszállítható. Az időmúlás ige, nyomatékos ehynítő körülmény...
Az az itthoni ügy "érdekessége" hogy a Szovjetúnió magára vállalta a környezetszennyezés veszélyeit és költségeit, önzetlenűl. Helyesebben csaknem önzetlenül. Mint azóta tudjuk, kiszasszerolták, hogy a magyar bauxit nem csupán aluminiumot, hanem a modern hadiipar legfontosabb nyersa nyagát képező titánt is tartalmaz. A nagy (fasz) testvér tehát kiszállította a bauxitot és úgymond teljes egészében vissza szállította a kinyerhető aluminiumot. Csupán a titánt tartotta meg, amelynek értéke sokszorosan meghaladta az aluminiumét. Így seftel a magyar, spongyát rá.
A Fletó biztos sokat tudna erről mesélni, hisz anyósának, apukája könyékig benne volt ebben a disznóságban. Ám Fletó most nem ér rá az ilyesmire, mivel a száját tépi úton - útfélen.
Dehát nem erről akarok regélni. Azt akarom bizonyítani, hogy a bolsevizmusnál is van egy még rosszabb, a judeokapita lizmus. A bauxit igazi rémregénye például a Horn kormány regnálása alatt kezdődött és az első Orbán kormány ideje alatt folytatódott. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. saját honlapján közzétette az aluminiumipar privatizációs szerződéseit. Ebből hat szerződést [1995.09.27,- 1996.01.19,- 1996.08.16,- 97.04.09,- 98.01.12,- 1998.06.29] a Horn kormány, kettőt pedig [1998.09.02,- 1999.06.01] az Orbán kormány hozott tető alá. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb, stratégiai iparágnak a szocialisták által megkezdett kótyevetyéje ellen a "nemzeti" kormánynak olyannyira nem volt kifogása, hogy nem nézett elődje körmére, sőt maga is folytatta annak dicstelen tevékenységét, amelynek eredményeképp egyesek húszmilliárdos magánvagyonokat halmozhattak fel, mások pedig - mi magyarok, tízmillióan - még évekig szenvedjük majd e kiváló üzlet anyagi, egészségügyi, stb. következményeit. Most az a kérdés hogy aluminium-disznóságok kezelésében a második Orbán kormány mennyivel lesz korrektebb, mint az első? Már a "katasztrófa" óta eltelt viszonylag rövid idő alapján is arra kell gondolni, helyes az a mondás, hogy kutyából nem lesz szalonna.
De menjünk továbbra is sorjában. Mikor kilöttyent a vörös privatizáció iszapja azt hittem mindent értek, amit a sajtó hablatyol. Aztán rájöttem, jobb a kályhától indulni és tisztázni az alapfogalmakat.
"Bauxit (alumíniumérc) Üledékes kőzet, fő összetevői az alumíniumoxid, vasoxid és szilíciumdioxid.
Timföld A bauxitból állítják elő. A bauxit alumíniumoxid tartalmát nátriumhidroxiddal oldják ki. Az oldat az úgynevezett aluminát. A nem oldódó maradékot, a vörösiszapot, eltávolítják. Az aluminát oldatból kikristályosítják az alumíniumhidroxidot. Ennek izzításával (kalcinálás) nyerik a kész timföldet. A timföld és kriolit keverékének elektrolízise során a katódon kiválik az alumínium.
A vörösiszap, a timföldgyártás mellékterméke. nagy fajlagos felületű, lúgos kémhatású anyag. Fő komponensei: a vörös színű vasoxid , az alumíniumoxid és a szilíciumdioxid. Ezen túlmenően található benne titándioxid, nátriumoxid, kalciumoxid és kisebb mennyiségben egyéb fémek.Tárolása: szabadtéri zagytározókban.
A vörösiszapnak a keletkezéssel közel egyidejű felhasználási lehetősége egyelőre nincs. 'Kísérleti' felhasználási lehetőségek: savas talajok kezelése, nehézfémek megfogása, egyes mezőgazdasági tápanyagok (foszfor) megtartása kerámia termékek gyártása."
És hogy nyerhető ki a titán? Erről is tudhatni egyet mást.
"A Nyírád környéki bauxit, timföld tartalmazta az oroszok részére stratégiailag fontos fémet. Gillemot László professzor 1949-1952 között kidolgozta a technológiát, a titán oxidból fém titán előállítására és 1954-ben elkezdték építeni az üzemet, mely arra lett volna hivatva, hogy 5 millió tonna titánoxidból 4 millió tonna fém titánt termeljen ki. A titán akkori ára a londoni tőzsdén kilónként 10 dollár volt. Ez 40 .000.000.000 !!!! (az 1960-as években) dollárt tesz ki. Hatalmas kincs, ezért már érdemesnek látszott beruházni, tehát elkezdtek építeni egy reaktort, laboratóriumot, és a hozzá tartozó üzemet. A tervek szerint 1955. december 31-én kellett volna az üzemet átadni. Ebből nem lett semmi, mert hirtelen leállították az építést. Gillemot professzor 1957-ben megkapta a második Kossuth díját, a magyar nyersanyagból fémtitán előállítására vonatkozó technológia kidolgozásáért. Az ötvenes évek elején, az oroszok még sehol sem voltak a titán előállításának technológiája területén, ezért Gillemot professzornak el kellett utaznia a Szovjetunióba, hogy ingyen, és bérmentesen átadja, és betanítsa a módszerét. 1958-ban megjelent az orosz elhárítás. Kamionokra rakták az egész laboratóriumot, és minden mozdíthatót, az összes dokumentációval, és orosz katonai kísérettel elszállították "ismeretlen helyre".
Jegyezzük meg, a professzornak kúrva szerencséje volt, hogy Kossuth díjat kapott és nem golyót. És különben is, az orosz hadiipari tervezőirodák többnyire a gulagokon belül működtek, lévén a megbízhatatlan tudósok oda bezárva.
Ezek épületes, de régi históriák. A kérdés ma az, hogy ... azazhogy nagyon sok csiklandós kérdés merül fel a "rendszerváltás" utáni bauxit kitermelés és feldolgozás kapcsán.
Volt e a magyar bauxitban ekkor, van e még most is titán? Hol? Mennyi? A lelöhelyek elérhetők e? Gazdaságosan kitermelhetők e?
A föld méhének kincse, kűlszíni fejtés esetén is, a Magyar Állam tulajdona. Létezik Magyarországon egy olyan szabály, amit "bányajognak" neveznek. Ez a jogintézmény "A bányászatra vonatkozó jogszabályok összege. Abban a mértékben, amelyben a bányászatnak közgazdasági fontosságát elismerték, tért hódított az a törekvés is, hogy a bányászattal kapcsolatos jogviszonyok, jelesül a bányászatnak viszonya az államhoz és a főldtulajdonhoz, továbbá a bányamivelőknek egymásközti jogi vonatkozásai, valamint a bányaüzemre vonatkozó intézmények a célnak megfelelő szabályozást nyerjenek." Egy aluminiumkohó privatizálása egy dolog. A bányászati jog meg a másik. Szijjártó Péter elmesélhetné nekünk, mi a helyzet a bányászattal?
Az aluminiumkohók dolgozhatnak hazai alapanyagból, de külföldről is importálhatják azt, mint példáúl - ugye - az oroszok... Mi a helyzet most a bauxit exporttal, ill. importtal?
Egy olyan kis ország, mint mi vagyunk, többnyire exportra termeli úgy az aluminiumot mint netán a titánt. Vajon hogy alakult az elmúl húsz évben exportunk ezekből a termékekből?
Szentigaz, hogy ezeket a kérdéseket körül kellene járni, ha másképp nem gumicsizmában. Orbánnak van ilyen. Fénykép is van róla. [Lásd fent.] Honnan merre is induljunk?
Van nálunk egy Vidékfejlesztési Minisztérium és egy környezetügyért felelős államtitkár Dr. Illés Zoltán. Na - gondoltam - tőle a zöld államtitkártól megtudom a frankót. Most nem egy hülye vicc következik, hanem az államtitkár úr nyilatkozata.
"A MAL Zrt. vezetői 'hazudtak', amikor azt mondták, hogy a környezetvédelmi hatóság megvizsgálta és rendben találta a bedőlt 10-es zagytározó kazetta gátjait - állította az Indexnek Illés Zoltán. A környezetvédelmi államtitkár álláspontja szerint a felügyelete alá tartozó Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyeletnek most és korábban sem volt feladata, hogy az illetékességi területén található ipari létesítmények építményeinek szerkezeti stabilitását, "állékonyságát" vizsgálja, így statikai vizsgálatot a vörösiszap-tragédiát okozó, 2000 körül beindított 10-es tározón sem végeztek. Az ilyen típusú vizsgálatok az adott település elsőfokú építési hatóságának feladatkörébe tartoznak - mondta az államtitkár, leszögezve, hogy a tározó esetében a közigazgatásilag illetékes jegyzőnek (...) kellett volna ezeket a méréseket elvégeznie. Illés Zoltán azt azért hozzátette, szerinte a katasztrófáért egyik önkormányzat sem hibáztatható, a baj oka leginkább a hatáskörök rossz kiosztásában keresendő. Az államtitkár szerint a hatásköri zavarok odavezetettek, hogy a tározó falát senki sem ellenőrizte. Erre nincsenek meg az eszközök egyik hazai település önkormányzatában sem. Illés Zoltán szerint a megoldás az lenne, ha a feladatot az államra ruháznák át, ugyanúgy, mint az árvízi védekezés esetében a gátak építményeinek műszaki felügyeletét is."
Hülye ez az ember? Nem tudom, tehát nem állíthatom. Abban viszont biztos vagyok, mint "zöld államtitkár" Indiában is megállná a helyét. De még nincs vége!
"Az államtitkáréhoz hasonló tartalmú nyilatkozatot tett az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója is. A posztra Illés Zoltán által szeptemberben kinevezett Csepregi István szerint a tározót működtető cégnek kell (?) "önellenőrzés (!) formájában" évente a gátak állapotát vizsgálni. A felügyelőségnek csak az erről szóló írásos jelentéseket kell átnéznie a hatósági vizsgálat során."
E Fidesz káderek cinikus közömbössége felháboritó, ostobaságuk viszont íjesztő!
2010.11.21 Ugrás az I. részre.
Ugrás a III. részre.
II. rész.
Ez jóember (Illés) kikapcsolta az állami egészségügyi, munkavédelmi és műszaki biztonsági rendszereket, összes jogszabályaikkal és intézményeikkel együtt. Az ÁNTSZ-ra, a bányakapitányságokra, a környezetvédelmi felügyeletre, a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségekre, a műszaki biztonsági felügyeletekre gondolok, amelyek impozáns listáját precíz kimutatásba rendezte a B+B 2002 Kft. Lásd a honlapjukat. Hát lehet ilyet csinálni? Nem lehet? Kétharmados többség birtokában sem lehet? Dehogyisnem! Na látják!
Közben persze megy a szájtépés, megazisten, szintén Fidesz módra.
Ki is üthette volna meg az alaphangot, ha nem Orbán.
"Arra kérek minden magyart, hogy fogjunk össze és leheljünk együtt életet ebbe a térségbe - mondta a kormányfő. A Mal Zrt. felelősségre vonásáról elmondta Orbán, hogy arányos lesz az okozott kárral, ám kiemelte: háromezer ember nem veszítheti el a munkahelyét, de azokra sem bízhatják (?), akik ezt a katasztrófát okozták. A cég együttműködő, de ez nem teszi meg nem történtté az áradást, ezért valakinek felelnie kell!" - fogalmazott a kormányfő."
Nézzük mi áll e tartalmatlan, értelmetlen szavak, mondatok mögött? Hát' például Pintér kezdeti (!) nyilatkozatai.
"A kormány a lakosság valamennyi (!) vörösiszap-katasztrófa által okozott veszteségét megtéríti, így jövő év július végére Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen is visszatérhet az élet az eredeti medrébe - mondta a belügyminiszter az érintett települések polgármestereivel való egyeztetés után tartott sajtótájékoztatón. Pintér Sándor hangsúlyozta: a kabinet korábban hozott rendeleteiben (?) már döntött arról, hogy az ingatlanokban, az ingóságokban, illetve a kül- és mezőgazdasági területekben esett károkat is felmérik, és a veszteséget maradéktalanul (!) megtérítik."
A "teljes", illetve "maradéktalan" kártérítés közben "kárenyhítésre" módosult. Vélhetőleg ennek tudható be a kolontáriak és a devecseriek "békétlenkedése".
"Péntek (november 19) reggeltől a 8-as főút félpályás lezárásával tiltakoznak a devecseriek a kormány kártérítési intéz kedései ellen - közölte Csenki Géza a demonstráció főszervezője kedden az MTI-vel. Elmondta, hogy 'kárenyhítés' helyett 'teljes kártérítést' [ahogy Pintér igérte] követelnek a kormánytól, és egyértelmű tájékoztatást akarnak kapni az egészségügyi kockázatokról. Az emberek elégedetlenek, meg akarnak vezetni minket, és ezt nem hagyjuk" írja a VasNépe
Csodálkoztam volna, ha Pintér nem dob be egy svédcsavart egy ilyen cikis ügybe. Bedobta, íme...
Okafogyott a tüntetés a devecseriek szerint, írja az MTI 2010. nov. 22-i közleményében, mivel állításuk szerint megnyug tató válaszokat kaptak a kormánytól felvetéseikre. A belügyminiszter szerint a lakosság teljes anyagi veszteségét megté rítik 2011 júliusának végéig a vörösiszapömlés által sújtott térségben. Pintér amúgy a megnyugtató válaszok virtuóza. Ezt elsőízben 1993-ban tapasztaltam, amikor ő országos rendőrfőkapitány volt, én meg megyei főügyész. Most persze nem térek vissza erre a régi históriára. Pintér nyilatkozatai persze nem leplezhetik azt a tényt, hogy a kormány kommunikációja kívánnivalókat hagy maga után. Több szólamban fuvoláznak, hamisan.
Nekem, mint amolyan jogászfélének a következők birizgálják az agyamat. Pintér kormány rendeletekről beszélt. Feltéve, hogy tudta miről beszélt, azt kell feltételezni, hogy ezeket közzétették a Magyar Közlönyben. Ha pedig rájöttek hogy ez nem megy, a rendeletek módosításait is közzétették volna ugyanott. Ha most Dr. Gaudi Nagy Tamás lennék és elolvasnám ezt a cikket, végignyálaznám a Magyar Közlönyöket és ha valami nem stimmelne, rákérdeznék Pintérre. Persze ez dőre képzelgés, hisz Gaudi nem olvas ilyen honlapokat, meg amúgy is ódzkodik attól, hogy Pintérnek igazán kényes kérdéseket tegyen fel. Vajon miért?
A Kormány tehát nem nyúl olyan mélyen a zsebébe (?) ahogy azt remélni lehetett. Ettől még belenyúlhat a MAL Zrt., a tulajdonosok, vagy egyes alkalmazottak zsebébe. Ehhez zárolni kell valamilyen formában a vélt bűnelkövetők, ill. károkozók vagyonát, nehogy úgy csináljanak mint Hagyó Miklós, aki rokonaira íratta a vagyonát. Hogy az adott helyzetben mit lehet tenni, erről az egyszerűség kedvéért egy kis link-csokrot szúrok ide. E linkekről minden elérhető!
A biztosítási intézkedés célja és általános feltételei
A biztosítási intézkedés speciális esetei
A pénzkövetelés biztosításának elrendelése és foganatosítása
Biztosítási intézkedés gazdálkodó szervezetekkel szemben
Zárlat, bűnügyi zárlat
A biztosítási intézkedés megszűnése
E linkecskék más célra is alkalmasak lesznek. Ha majd (nemsokára) végig ugrálunk rajtuk és megkérdezzük az illetékes kormányférfiakat "quo vadis domine ?", esetleg kiderülhet, hogy csak linkeltek, ami nagy blamázs lehet. A felületen persze minden rendben van, vagy rendbenlévőnek látszik, a Nemzeti Nyomozó Iroda képviselőjének nyilatkozata szerint.
"A rendőrség a Mal vezérigazgatóját, Bakonyi Zoltánt, valamint Deák József műszaki szolgáltatási igazgatót hallgatta ki gyanúsítottként az iszapkatasztrófával összefüggésben. A Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi Zrt. környezetvédelmi és laborfelelősét közveszélyokozás és környezetkárosítás vétségével gyanúsították meg. F. Józsefné nem tett vallomást, a gyanúsítás ellen pedig panaszt jelentett be. A gyanúsított szabadlábon védekezhet.
Az NNI álláspontja szerint "a gyanúsított laboratóriumi és környezetvédelmi vezetőként úgy vizsgálta felül a Mal Zrt. kárelhárítási tervét és hajtotta végre annak módosításait, hogy elmulasztotta a hasonló katasztrófa esetén a kármentesítéshez és az élet, testi épség, valamint a vagyon megóvásához szükséges intézkedések kidolgozását, védelmi rendszerek, a káresemény hatását csökkentő védművek és jelző-riasztórendszerek kialakítását".
Az NNI - a bejelentett polgári jogi igényekre tekintettel - a gyanúsítást követően azonnal intézkedett, megtette a gyanúsítottak vagyonát érintő biztosítási intézkedéseket és zár alá vételre tett előterjesztést."
Nos, majd meglátjuk. Nem értem viszont, hogy a Mal Zrt. "első embere" Tolnay Lajos miért nem szerepel a gyanúsítottak listáján, no meg Petrusz Béla sem, holott róluk azt írják, hogy "3 magyar milliárdos működteti (!) az ajkai timföldgyárat, Bakonyi Árpád, Petrusz Béla és Tolnay Lajos. 30-30-40-%-os megoszlásban. Hármójuk összvagyona 63 milliárd forint." E szép summa. Ennek 70 %-a azaz 44 milliárd [Tolnai 25.2 Petrusz Béla 18.9 milliárdja] máris obligón kivül marad egy szürke ügyész jóvoltából, aki még csak nem is gyanúsítja Tolnayt és Petruszt. Így Orbán aligha lehel lelket a holt vidékbe. Hogy mi mindenre futná ebből a pénzből? Lehet, futólag majd kitérek rá és kiszámítom - mondjuk - elhalasztott szívműtétek költségeiben.
Emlékszem, a kártérítés kérdésében, elhangzott olyan nyilatkozat is valamelyik hülye fejes szájából, hogy a Kormány nem engedi majd, hogy a kártérítést a Mal Zrt. fizesse. Fizessék csak a fejesek magánvagyonukból. Ha megtalálom, bepasszítom, ha valaki megtalálja és megküldi, megköszönöm neki. Most arról van szó, a belügyminiszter szerint, hogy "az előzetes becslések szerint körülbelül 55 milliárd forint kár keletkezett az iszapömlés miatt, amelynek megfizetését bírósági úton fogják visszakövetelni a Mal Zrt.-től" , a Fidesz honlapja szerint. Ez megint egy emeletes marhaság, mert a károsodást a befejezett mult igeidejébe teszi, holott az a folyamatos jelen igeidejébe illik, hiszen a járulékos, ill. közvetett károk bekövetkezésének ideje és nagysága nem becsülhető. Ha egy építkezés kétszeresébe kerül a végén, mint amennyire az elején taksálták, mi a biztosítáék arra, hogy a kárbecslés pontosabb lesz, mint egy épitési költségvetés?
Egyvalami azonban biztos, ha Tolnay Lajos, vagy Petrusz Béla lennék, nagyon hálás volnék Orbánnak és Pintérnek, hogy kínkeservesen összekuporgatott magánvagyonkámhoz nem nyúlnak és nem kell lejjebb csúsznom a toplistán. Még tán a Fideszbe is belépnék. Úgy bizony. Hát persze a "mi harminc (?), mi mennyi (?) kérdése itt is felmerülhet, pl. olyan formában, hogy a Mal Zrt. vagyona és a tulajdonosok magánvagyona mennyiben fedi egymást? Ezt nem tudom. Annyit azonban tudok, ha valaki olyan magasra mászik a toplistán, mint az említett urak, óhatatlan hogy egy kis vagyonkát félre ne tennék valami diszkrét helyen, diszkrét bankban.
Ez az "olajiszap szindróma" úgy funkcionál a társadalomban, mint névadója az olajiszap az emberi szervezetben. A Petz Aladár Megyei Kórház ügyeletes orvosa Jakabos Péter a Hírextrában elmondta, hogy "a vörösiszap olyan lúgos anyagot tartalmaz, amely vegyi égést okoz és az a jellegzetessége, hogy nem azonnal, hanem néhány nap után roncsolódnak jelen tősebben a szövetek, így egy először felületinek tűnő sérülés elmélyülhet és 'gondot' okozhat."
Ebben a vonatkozásban hasonlít az "olajügyekre". Az olajozás volt talán az első olyan "gazdasági vállalkozás", a rend szerváltás után, amely súlyosan rongálta a társadalom erkölcsi és gazdasági rendjét azáltal, hogy olyan tőkéket és tőkéseket hozott működésbe, amelyek ill. akik fölött a társadalomnak nincs ellenőrzése, viszont ők ellenőrzik a társadalmat. E vállalkozás bábái között említhetők - Orbánon és Pintéren kívűl - olyan előkelőségek, mint mint a kilencvenes évek két miniszterelnöke, két pénzügyminisztere, legfőbb ügyésze és még sokan mások.
Erről jut eszembe, hogy már évek óta nyugdíjazott megyei főügyész voltam, amikor a kezembe került James O. Fincke nauer és Elin J. Waring 1998-ban írott könyve "Az orosz maffia Amerikában". A könyv a 237- 239 oldalakon az orosz "olajszőkítők" által a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj árkülönbözetéből "lepárolt" milliárdos haszonnal kapcsolatban érdekes következetésre jut. "Az olajügyletek [1983-ról van szó (!)] komplex összeesküvést feltételeznek és óriási károkat okoznak." Azt hiszem, nem vetem nagyon messzire a sulykot ha megkockáztatom azt a feltételezést, hogy ezt az üzletáget nem lehet elvonatkoztatni a KGB-től, amely beépült az emigrációba, az emigráció pedig őbelé. Emiatt nem zárható ki teljes bizonyossággal, hogy akik a KGB Akadémián végeztek, "felvilágosultabbak" voltak e téren, mint az alacsonyabb képesitésű rendőrök, ügyészek, bírák, stb. Tény, hogy mikor az olajügyek kapcsán "olajmaffiát" kezdtem emlegetni, a Legfőbb Ügyészségen figyelmeztettek, hogy ne ragadtassam el magam... A legfőbb ügyész utolsó leheletéig kitartott amellett, hogy Magyaror szágon szervezett bűnözés nincs, olajmaffia meg pláne nincs. Ha a jó úr hajlandó lett volna távolabb nézni sz orránál, mihamar felfedezhetett volna néhány maffiózót, őhozzá közel - egészen közel!
Na, de hagyjuk! És bocsánat a kitérőért.
Most pedig arról számolok be, miért hagyom a harmadik (befejező) részre azt a kérdést, miért és hogyan löttyenhetett ki a vörösiszap a tározóból. Ez a részletkérdés kétségtelenül nagyon izgalmas, de a végeredmény előre borítékolható. Egyszerüen arról van szó, hogy a kapitalizmusban a biztonság költségnövelő és egyben profitcsökkentő tényező. E reciprocitás miatt az ilyen vállakozások kockázata nagy, mármint a lakosságra, "a végzet arra rendelt állatára" nézve (Madách), amely mindent fizet, azt is amit az állam "előlegez" helyette.
2010.11.23
Sz. Gy. Ugrás az I. részre.
Ugrás a II. részre.
Folyt. köv.!
III. rész.
Most pedig műszaki fejtegetések következnek, de mielőtt az olvasó megrémülne megnyugtathatom: ezt a részt egy kiváló mérnökember segítségével írom. Ebből a zűrzavaros témából kitelne legalább egy tucat összeesküvés elmélet. De mivel ezek az elméletek manapság nem divatosak, csak egy ilyen elméletet tálalok fel, a végén.
Tehát, miért jött mozgásba az iszap?
A Mal Zrt. tulajdonképp az esőistent hibáztatja. Állitásuk szerint az ajkai tározók 149 hektáros területére a katasztrófa
előtti három hónap alatt 584 ezer, hat hónap alatt pedig mintegy 1,5 millió köbméter csapadék hullott. Az egyértelműnek tűnik, hogy az elmúlt időszak heves esőzései megemelték a vízszintet. A Zrt. emiatt vezeték rendszert épített ki a tározó tetején, hogy az összegyűlt vizet leszivattyúzza, és újrahasznosítsa (?).
A következő bekezdések az [Index] közleményein alapulnak.
---------------------------------------------
Az Ajka Tósokberénd városrész külterületén 170 hektáron megépült tározóban 10 zagytározó kazetta van, ezek közül a X-es számúnál történt a gátszakadás. Ez volt az egyedüli "működő" kazetta, ahol lerakás folyt. Csepregi István, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója [az Origonak] azt mondta, "a tározó 2006-ban kiadott és 2011-ig érvényes működési engedélyének megadása óta a hatóságok valószínűleg nem folytattak komolyabb statikai vizsgálatokat a tározónál, ilyeneket legfeljebb a Mal végezhetett." Világos és szakszerű nyilatkozat. Igazán méltó egy főigazgatóhoz...
Mal Zrt. 2009 augusztusában engedélyt kért és természetesen kapott a tározó bővítésére. Közép-dunántúli Környe zetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [KDTKVF] - vagyis nem a községi jegyző - a bővítést nem minősítette " jelentős változtatásnak". Az engedélyező határozatba beirtak, ill. benne felejtettek egy figyelemre méltó körülményt, miszerint "a gátat annak idején a közeli erőműben termelődő szürkesalakból építették, amely anyag a legkevésbé sem tűnik alkal masnak gátépítésre."
Farkas József a Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékének tanára - előrebocsátva, hogy az ügyben érezhető titkolózás (!!!) miatt biztosat nem tud mondani - azt nyilatkozta, a gátmagasításoknak nem lehetett túl nagy jelentőségük (?). A hasonló katasztrófákat pedig rendszeresen három-négy okra is vissza lehet vezetni. A gát alapanyagaként szolgáló "salakról viszont azt mondta: ha a 'salakot' beépítették a gátba, az 'szörnyű dolog'. Magyar országon van vagy négyezer ilyen-olyan gát, és tudtommal egyiket sem salakból építették".
Lám máris megneveztünk egy bűnöst, a salakot. Van egy másik is. Az 553,7 milliárd értékű projekt kivitelezése során a a vörösiszapnak a 'környezettől való elszigetelésére' nem költöttek egy petákot sem. Inkább , a függőleges 'lezárás' továbbépítésére koncentráltak. A vízszintes szigetelés mellőzését azzal indokolták, hogy a vörösiszap-kazetták alatt 10 méter vastag agyagréteg található, így korábban is jól megvoltak fenékszigetelés nélkül, olvasható a Mal Zrt. 2001-es körlevelében.
Igenám, de az agyag, a katasztrófa fényében, ingyenes és megbízható szigetelő rétegből, esőisten bőlevűsége miatt, olyan banánhéjjá változott, amelyen megcsúszott a X-es iszaptároló szintén elázott sarokfala, és bekövetkezett a "nagy reccs", mert így már nem birt ellenállni a 'víz' (?) nyomásának. A Mal Zrt. hangszerelésében tehát tulajdonképp egy esővíz tároló túltöltődéséről van szó. Hogy aztán 'esőisten siratja e Mexikót', nem tudni. Igy már - már világos képet kaphattunk volna a történtek okát illetően, de megint megszólalt Illés Zoltán környezetvédelmi szakállamtitkár.
Az Index szerint azt mondta "felmerült a gyanú, hogy az ökológiai katasztrófa azért következett be, mert a zagytározóban sokkal több 'iszapot' (?) tároltak, mint amennyit szabad lett volna, illetve a cellák illesztése nem volt szakszerű". Jámbor olvasó! Most rajtad a sor, hogy eldöntsd: víz, vagy iszap? A totózást hagyjuk későbbre, hogy ámuldozhassunk egy újabb alternatíván, amivel szintén Illés Zoltán szórakoztat bennünket azzal, hogy "a buzgárokat is okolta a töltés szakadásért". A fentebb említett dr. Farkas József tette helyre az államtitkár urat. "A buzgárnál főként homokerekben áramlik a víz és ott buzog, mint a bableves - mondta. Mi négy méterre szondáztunk a gát lábánál, de nem találtunk homokot. Talán átszivárgás lehetett, amire az államtitkár úr gondolt." [Index] Ezek a kis szövegmozaikok (remélem) jól érzékeltetik, jó kezekben van a vörösiszap ügy...
---------------------------------------------
Persze nem csupán az Index szaglászott az ügyben, hanem a Heti válasz is! Mi sem természetesebb, minthogy újszerű elmélettel rukkoltak elő. A tározó falai szivárogtak! Az oldalfalakon folyt ki az anyag. Nem is ez volt a baj, hanem, hogy "feltöltötték. Több száz köbméter vizet töltöttek bele, és ez a megengedettnél (?) magasabb (?). Azért, mert a timföld gyárból ki kellett mosni a tartályokat." Bocsánat (!), az értelmetlen szöveg - idézet.
Kiderül viszont az is, hogy nem sokkal a tragédiát megelőzően a cég vezetőinek utasítására magasították a gát falát egy méterrel, de a korábbiaknál gyengébb anyagokból (?). Aztán - ismét deus es machina - erős keleti szél támadt, az iszapos víz hullámzani kezdett, többször is átcsapott a megmagasított gátfalon és szegény gátfal ezt már nem bírta, állítja a Heti válasz szemtanúk vallomásaira hivatkozással.
---------------------------------------------
A Természetvédelmi Világalap WWF is előrukkol valami újdonsággal. Szerintük egy 2010 júniusában készült felvételen jól látható a Kolontári vörös iszap tározó átszakadt 10-es kazettájának egy helyen meggyengült fala . A tározó kazettákat körülvevő 'havária-csatornákban' több helyen látható a kifolyt vörösiszap, ami egyértelműen szivárgásra utal. Ilyen esetben nem csak a csurgalékot kell kezelni, hanem a szivárgást is meg kellett volna szüntetni.
"A tározó gátján kívüli vörös folt arra utal, hogy szivárgás volt." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója Inforádió riporterének."
---------------------------------------------
További variációk ugyanarra a témára.
A Budapesti Műszaki Egyetem tanára Winkler Gusztáv úgy vélekedett [2010. október 08 - MTI], hogy "egy rendkívüli erejű és teljesen váratlan erőhatás okozhatta a Mal Zrt. zagytározójának katasztrófáját, de a problémák már az építésnél kezdődtek, mert a tározó északi fala éppen két különböző szerkezetű talaj találkozásánál áll."
A szakértői véleményekben szerepel, hogy "az 1990 és 1994 között épített négy kilométer hosszú, majd 2001-ben átadott további 3,3 kilométer hosszú X. számú tározót körülvevő résfal beterelte a csapadékvizet a gátfal alá. Az agyagos talaj átázott, a rétegek elcsúsztak egymáson, így talajtörés jött létre. Ez magával rántotta a gátat." [Index]
Az ám a "résfal"! Ezen csúszhat el a Mal Zrt. felelőssége!
A Mal Zrt. jogi képviselője. Ruttner György szakértői jelentésre hivatkozva azt állítja: "a katasztrófa elsőrendű oka az a 'résfal', aminek megépítésére az állam kötelezte a céget még a timföldgyár privatizációja után, szerinte ez okozta, hogy meglazult a gát alatti talaj és átszakadt a tározó. Az ügyvéd azt mondta: az akkori ÁPV Rt. azzal is tisztában volt, hogy eltérő szerkezetű talajra építették meg a tározót." A résfal és a résfal miatti "talajtörés" elméletének azonban több gyönge pontja van. Az egyik, hogy a deciméteres nagyságrendű gát-alakváltozást, azaz süllyedést a műholdas felvételek tudtom mal nem regisztráltak. Az eddigi talajtani vizsgálatok - tudtommal - nem igazolták az az alámosódást, amely a jobboldali képoszlop felső képén ábrázolva van. Kissé előre ugorva álláspontom kifejtésében máris leszögezem a gáttörést előidéző okok közül nem lehet kirekeszteni a legfontosabbat, vagyis azt, hogy a gátat túltöltötték - túlterhelték.
---------------------------------------------
És most következik egy összeesküvés elmélet - figyelemreméltó javaslatokkal.
A tározók összanyag-mennyisége indokolatlanul nagy a gyártáskapacitáshoz képest. Régi ,,bevett" gyakorlat az ilyen tározókban, hogy titokban, jó pénzért, adómentesen más cégek is helyeznek el veszélyes hulladékot. Ezek nagyrésze nehezebb fajsúlyú, lesüllyed ez a lényeg- tűnjön el a fenéken.
Ebben a tározóban [90%-ban] Európai Uniós nagyon veszélyes hulladékokat is elhelyeztek jó pénzért. Mindenki jól jár az illető országoknak nem kell adót fizetni + semlegesíteni sem, euró-milliókért. Elkövették azonban azt a hibát, hogy olyan anyagokat is befogadtak, amik a mélyben nagy nyomás alatt gázkatalizációt indítottak el plusz hőt termeltek. A nehéz fajsúlyú anyagon a gázoknak csak 5%-a tud buborékként áttörni. A többi frontszerűen, sávosan szabadul fel. A felfelé törekvő gáz mozgásba hozza a tározó 'teljes' anyagát a felszínen lassú ártalmatlannak látszó hullámzás indul el. Nem a szél okozza. Készülődik a pokol, azaz egy fizikai - kémiai folyamat. A nyomás alatt levő áramló gáz 2-3 Hz-es hullámokat kelt a tározó aljában, felfelé terjedve 9-12 Hz-re vált. Ez a tökéletes infrahullám sziklafalat is képes szétmorzsolni. Bizonyíték, az erőhatás a tározó legerősebb pontját, az alapot törte el. [Fázisrezonancia + nyomás.] Amikor a törés felér, a felső részt minden jelzés nélkül szétrobbantja, a hullámok teljes energiája kisül. Ez volt a szerencse, így csak a tározó felső 10 %-át dobta le, kb 1.5 mill. tonnát. Ha a felső rész nem engedett volna, akkor az egész tározót szétvágja. Közben a kilökött anyag elvitte az energia nagyrészét és függőlegesen nagymennyiségű gáz távozott, amire a zűrzavarban nem figyeltek. Abban az esetben a teljes iszap mennyiség kitör a három településen senki nem marad életben. Ilyen esetekben a folyadékok/paszták ún. szuper
fázisba mennek át viszkozitásuk a belső szabad energia miatt nagyon lecsökken. Kolontárra az áradat gyorsvonati sebességgel csapott le. Még a talajsúrlódás sem tudta lassítani, saját energiája hajtotta. Gondolják végig, mekkora energia kell ahhoz, hogy 1,5 mill. tonnát ilyen sebességű mozgásra bírjon sima kifolyás nem elég.
Ez az elemzés könnyen cáfolható vagy bizonyítható vegyenek mintát a tározók aljából! Óvatosan! Higany, Bróm, Cián, Furán származékokat fognak találni! Ezek az anyagok timföldgyártás során, ilyen több-milliószoros tömegben, sőt egyáltalán nem keletkeznek.
A tározó statikailag véglegesen meggyengült [a fideszes Illyésnek kivételesen igaza van]. A katalizációs folyamat nem állt le, csak a felső részt lökte le. Várható hideg ősz és a tél némileg hűti a rendszert, energiát von el. Aztán márciustól- májusig a rendszer újra feltankol energiával. Első jele az lesz, hogy újra elindul egy lassú felszíni hul lámzás.
Tanulság magyaroknak. Most láthatták élőben az EU + zsidó gyárosainak környezetvédelmi politikáját: hordjuk szarunkat máshoz. A tározók aljából a talajba diffundált idegmérgek egyszerű melléfúrással könnyedén kimutathatók. A környék víznyerői évek óta szennyezettek ! [LRDTV.HU]
---------------------------------------------
Hát kérem! Ha nekem a hajdúnak is lehet saját véleményem, a harangöntésről, engedelmükkel a következőkre kivánnám felhívni becses figyelmüket.
A baloldali áttekintő légifelvételen jól látszik, hogy a vörösiszap "sűrűjének" jó ha egyhatoda sodródhatott ki. Kérdés, meddig jutott? Kolontárt és főleg a távolabbi Deve csert tehát a tározóból kizúdult "víz" és a híg vörösiszap öntötte el. A tároló anyagainak rétegződését a jobboldali ábra szemlélteti. A kérdések kérdése a folyadékszint és a tároló fala közötti szintkülönbség, de nem amiatt, hogy a "hullámzó víz" átbukott e a gát peremén. Nem bukott át! Ezt a feltételezést minden fénykép cáfolja, ami a törés után a tárolóról készült. A szintkülönbség azért fontos, mert annak utólagos meghatgározása esetén következtetni lehet arra, hogy a tárolót túlterhelték e. Ne feledjük, hogy egyetlen centiméternyi szint-emelkedés sok - sok tonnát jelent egy ilyen hatalmas felületen.
Szerencsére készültek olyan jóminőségű (!) légi felvételek, amelyek a kitörés utáni lesüllyedt iszapszintet mutatják. És mit látunk? Ez a csökkent iszapszint is feltűnően közel van a tároló falainak tetejétől. A tároló tehát "lecsapolt" állapotában is túltöltöttséget mutat!
Ha következő baloldali képet szemügyre vesszük, azon jól kivehető, hogy a csökkent (!) iszapszint is csaknem eléri a falkorona tetejét.
Ugyanez még szemléletesebb a jobboldali képki vágáson. Ha neves szakemberek már eddig is kalkulálgatták, hogy a tározóból hány köbméter anyag távozott, a számítgatást folytassák tovább és határozzák meg, hogy a tároló eredeti szint magassága és a védfal teteje között mennyi volt [lehetett] a szintkülönbség. Ennek alapján meg határozhatóvá válhat a feltöltöttség tonnákban, ill. százalékos mértékben. Aztán utána kell keresni az összes, a tározóra vonatkozó, hatósági engedélyekben, hogy valamiféle terhelési határérték
meg volt e szabva. [Mellesleg szólván a terhelhetőség minden teherhordó berendezésnél meg van határozva és táblán fel van tüntetve. Érdekes lenne, ha egy olyan létesitménynél, amely cca. tíz méterrel magasodik a flóra és a fauna fölé, nem létezne ilyen megkötés.
A teljességhez tartozik, hogy az általam "perdöntőnek" tekintett felvétel azt is igazolja, hogy a túlterhelés következtében fellépő nyomás nem a gátfal felső részét rongálta meg. A gát alsó része (!) omlott be. A kizúduló vörösiszap emiatt egyáltalán nem szennyezte be a gátfal törött felületeinek felső részét. Ezt a kövekező kinagyítás szemlélteti.
Már csa az maradt hátra, hogy a fenti "összeesküvés elmélet" javaslatai közül mit tartok megszív lelendőnek. Ismételek, mert az ismétlés a tudás atyja. Tehát "vegyenek mintát a tározók aljából! Óvatosan! Higany, Bróm, Cián, Furán származékokat fognak találni! Ezek az anyagok timföldgyártás során, ilyen több-milliószoros tömegben, sőt egyáltalán nem keletkeznek." Ha a mintavétel eredményt hoz, tegyenek kéz és lábbilincset mindenkire, akinek ehhez köze lehetett.
Végezetül - ajánlás, nemzetünk gyámolának.
Viktor! Mielőtt szögre akasztanád mérföld, ill. iszapjáró varázscsizmádat és végleg elfelej tenéd Kolontárt iszapostól, gondolj ... No' nem azokra a marhákra, akik rád szavaztak a forradalom idején, hanem a gyermekekre és a kiscicákra, akik nem tehetnek róla, hogy rád vannak utalva.
És, ha nem esik nehezedre, gondolj azokra akik a szenvedéseket okozták. Gondolj arra, milyen mérhetetlen erkölcsi és anyagi kár származik abból ha börtönérett emberek zavartalanul hízlalhatják, sőt forgathatják ebül szerzett milliárdjaikat. Gondolj például az olajosokra, akikkel szemben oly toleráns voltál.
Esetleg szólj Pintérnek, hogy ne csak a Túró Rudit elcsenő diákgyerekeket vágja kóterbe.
És vigyázz a sameszekre, az államtitkárokra is, ne mondjanak túl gyakran túl nagy marhaságokat. És mindenekfölött arra vigyázz, hogyan vizsgázol azok előtt, akiket megölt, megnyomorított és megszomorított a gyilkos kapitalizmus.
2010.11.28
Sz. Gy.
http://szeszak.hu/Comment/Kommentarok/Vorosiszap/Tetova%20tapicskolas.htm |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: környezetvédelmi, vidékfejlesztési, óvintézkedéseket, hangszerelésében, kármentesítéshez, magánvagyonukból, közveszélyokozás, természetvédelmi, alumíniumtermelő, kormányférfiakat, önkormányzatában, vezérigazgatóját, judeobolsevizmus, rendőrfőkapitány, jogszabályaikkal, bekövetkezésének, összekuporgatott, árkülönbözetéből, felügyelőségekre, közigazgatásilag, determinációnkat, somlóvásárhelyen, államtitkáréhoz, magánvagyonokat, figyelmeztettek, gázkatalizációt, államtitkárokra, munkabiztonsági, kapitalizmusban, zagytározójának, zökkenőmentesen, főldtulajdonhoz, miniszterelnöke, jellegzetessége, bányamivelőknek, elvonatkoztatni, általam talán, választás szabadsága, választás szabadságának, ránk kirótt, képalkotás képességétől, kutya úrístenit, bűvös körből, agyunkat borító, kétarcú egylényegűség, judeobolsevizmus idején, judeokapitalizmus idején, emberi élet, anyagi javak, elkövető előre, gyarmati kizsákmányolás, termelés szükségképpeni, Kertész Imre, Union Carbide, Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt, Timföld, Gillemot László, Magyar Állam, Létezik Magyarországon, Szijjártó Péter, Vidékfejlesztési Minisztérium, Illés Zoltán, Indexnek Illés Zoltán, Közép-dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi, Vízügyi Felügyeletnek, Országos Környezetvédelmi, Vízügyi Főfelügyelőség, Csepregi István, Pintér Sándor, Csenki Géza, Magyar Közlönyben, Gaudi Nagy Tamás, Magyar Közlönyöket, Hagyó Miklós, Nemzeti Nyomozó Iroda, Bakonyi Zoltánt, Deák József, Magyar Alumíniumtermelő, Kereskedelmi Zrt, Tolnay Lajos, Petrusz Béla, Bakonyi Árpád, Petz Aladár Megyei Kórház, Jakabos Péter, James, Elin, Legfőbb Ügyészségen, Ajka Tósokberénd, Közép-dunántúli Környe, Vízügyi Felügyelőség, Farkas József, Budapesti Műszaki Egyetem Geotechnikai Tanszékének, Természetvédelmi Világalap WWF, Figeczky Gábor, Budapesti Műszaki Egyetem, Winkler Gusztáv, Ruttner György, Európai Uniós, Túró Rudit,
|
|
|
|
|
|
| általam talán, választás szabadsága, választás szabadságának, ránk kirótt, képalkotás képességétől, kutya úrístenit, bűvös körből, agyunkat borító, kétarcú egylényegűség, judeobolsevizmus idején, judeokapitalizmus idején, emberi élet, anyagi javak, elkövető előre, gyarmati kizsákmányolás, termelés szükségképpeni, gyarmat népére, történelem egyik, amerikai Union, várost beborító, áldozatok száma, krónikus betegséggel, indiai városban, erősen mérgező, biztonsági rendszert, gyárban egymást, munkás életét, intő jeleket, yankee tulajdonosok, foglalkozás körében, alsó határ, magyar bauxit, modern hadiipar, kinyerhető aluminiumot, titánt tartotta, száját tépi, judeokapita lizmus, bauxit igazi, első Orbán, aluminiumipar privatizációs, szocialisták által, második Orbán, vörös privatizáció, sajtó hablatyol, kályhától indulni, bauxitból állítják, bauxit alumíniumoxid, úgynevezett aluminát, aluminát oldatból, kész timföldet, katódon kiválik, timföldgyártás mellékterméke, vörös színű, keletkezéssel közel, oroszok részére, titán oxidból, titán akkori, londoni tőzsdén, 1960-as években, hozzá tartozó, tervek szerint, üzemet átadni, második Kossuth, magyar nyersanyagból, ötvenes évek, titán előállításának, orosz elhárítás, egész laboratóriumot, összes dokumentációval, professzornak kúrva, orosz hadiipari, gulagokon belül, megbízhatatlan tudósok, magyar bauxitban, lelöhelyek elérhetők, föld méhének, olyan szabály, bányászatra vonatkozó, bányászatnak közgazdasági, bányászattal kapcsolatos, bányászatnak viszonya, bányamivelőknek egymásközti, bányaüzemre vonatkozó, célnak megfelelő, aluminiumkohó privatizálása, aluminiumkohók dolgozhatnak, helyzet most, bauxit exporttal, aluminiumot mint, elmúl húsz, kérdéseket körül, környezetügyért felelős, zöld államtitkártól, hülye vicc, környezetvédelmi hatóság, bedőlt 10-es, környezetvédelmi államtitkár, illetékességi területén, ilyen típusú, adott település, tározó esetében, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2637
- e Hét: 16867
- e Hónap: 27978
- e Év: 181474
|
|
|
Offline
